2015. július 1., szerda

45.rész°Egy testben két lélek

Harry

Szorosan fogom a nő kezét, aki még mindig, oly sok nap elteltével is könnyeivel küszködik, bár megfogadta, hogy kislányunk előtt erős lesz, s megnyugtatóan, igazi anyaként fog viselkedni. Rosie okos kislány, és tudom, hogy észre fogja rajtunk venni a túlzott figyelmet, a gondoskodást, az aggódást. Kora ellenére is feltűnnek neki a dolgok.
Miranda oldalamhoz bújik a liftben állva, míg én a megfelelő emelet gombját megnyomom, s együtt várjuk, hogy az emeletre érjünk, ahol is lányunk szobája található. Kézen fogom menyasszonyom, s kivezetem a felvonóból, egyenesen a megfelelő korterem felé, ahol is jelenleg édesanyám és Gemma van a kicsi Rosieval.
Sajnálatunkra még mindig nem érkezett meg a megfelelő szerv. Az orvos minden pillanatban készen áll, tudomásunkra adta, hogy amint megvan a szív, azonnal műtőbe is tolják Rosiet, ám ez még igen kevésnek bizonyult. Kislányunk, napról napra egyre rosszabb állapotba került, és bármennyire is hittünk, erősen hittünk, már mi is meggyengültünk.
Kitárom a szoba ajtaját, s mosolyogós, éppen játszó kislányunkat veszem észre először. Nagy kártyapartiban vannak Gemmával, míg anya mellette ül, és csillogó tekintettel figyeli.
- Apci, anyuc – kiáltja el magát, s arcunkra mosoly ül ki.
- Kincsen – lép hozzá Miranda, aki tegnap estét velem töltötte otthon, mivel anyué maradt benn Rosieval. Ajkait a kicsi lány arcára nyomja, s óvatosan megölelgeti, hiszen kezébe infúzió van bekötve. – Hogy érzed magad? – simít végig arcán, mire én is melléjük érek.
- Jól – mosolyog fel rám. – Apuc – nyújtózkodik felém, én pedig azonnal karjaimba is veszem. Nyakamba fonja egyik kezét, míg másikkal óvatosan bánik. Arcomra cuppanós puszit nyom. Leülök vele együtt, Miranda mellé.
- Mi jót csináltatok? – érdeklődik tovább édesanyja.
- Gemma nenivel feketepétereztünk – lelkesen meséli végig a napjukat, amikor is sorban nyerte a csatákat testvérem ellen.
Kopogás csapta meg fülünket, mire azonnal felkaptuk fejünket. Az ajtó kinyílt, és Rosie kezelőorvosa lépett be rajta.
- Ekénézést, beszélhetnék valamelyik szülővel? – érdeklődött.
- Igen, persze – állt fel Miranda, mire Rosie arcára csókot nyomtam, és anyám ölébe ültettem. Mind a ketten kiléptünk a korterem előtti folyósóra, ahol is az orvos már várt bennünket, papírokkal a kezei között.
- Valami baj van? – azonnal aggódva nézett fel az orvosra Miranda.
- Nincs, éppen ellenkezőleg. Szeretném, ha aláírnák a papírokat. Meglett a megfelelő szív, a kicsi Rósienak. Nagyon ritka eset, hogy ilyen hamar találunk a betegnek új szervet, de a kislány nagyon szerencsés.
Én veszem el a papírokat és írom alá a beleegyező nyilatkozatot, míg Miranda köszönettel árasztja el az orvost.

°°°°

Szinte az órák már napoknak tűnnek, amíg várunk Rosie műtétének végére. Kicsi izgatottan várta, és egy kalandnak fogta fel, amelyért nagyon hálás voltam Gemmának, hiszen ez az ő ötlete volt. Meseszerűen mondta el neki a betegségét. Eleinte elleneztük, hiszen álomvilágba ringatni, nem éppen a legbölcsebb dolog.
Mindenki csendben van, és várja a fejleményeket türelmetlenül. Édesapám is megérkezett már, s támogat bennünket, illetve velünk együtt izgul, hogy minden a legnagyobb rendben legyen.
- Önök Rosie Styles hozzátartozói? – lép elénk egy nővér.
- Igen, a szülei vagyunk – állunk fel azonnal Mirandával.
- Kérem, kövessenek.
Ennyit mond, mi pedig értetlenül megyünk a nő után. Egy lépcsőház felé vezet, majd a lépcsősoron felfelé haladunk. Szüleim, és testvérem mögöttünk tartják a tempót, míg meg nem torpanunk egy üvegezett korterem előtt.
- Rosie, remekül van, de pár pillanat múlva érkezik a doktor úr, és mindent elmond önöknek – mosolygott ránk kedvesen, és elsétált.
- Kicsim – tette kezét Miranda az üvegre, s a még mindig alvó lányunkat szemlélte.
Derekára simítottam kezemet, és én is vele együtt néztem csodálattal erős lányunkat. Oly törékenynek, aprónak tűnt abban az ágyban, gépekkel körülvéve, lehunyt pillákkal. Tudtam, éreztem, hogy már minden a legnagyobb rendben van vele, és amikor Miranda arcára pillantottam, nála is ugyan ezt a megnyugvást véltem felfedezni.
- Elnézést – szakított ki gondolatainkból az orvos. – Csak szeretném elmondani, hogy a műtét sikeres volt. Első egy-két nap még kritikus, de minden a legnagyobb rendben volt, így kétségem sem fér ahhoz, ahogy a lányuk fel fog épülni.
- Köszönjük – hálálkodik anyám.
- Köszönjük szépen – mondom én is, mire bólint.
- Még pár óra, mire felébred, amint látogatható lesz, tájékoztatjuk önöket.
Hátat fordít nekünk az idős férfi, és a kislányunk korlapjával kezei között már indul is. Miranda nyakamba borult, s megkönnyebbült sóhaj hagyta el ajkait.
- Elnézést, doktor úr – siet hozzá, mire követem én is. – Esetleg megtudhatnánk, hogy kinek is a szívét kapta?
- Biztos benne? – sóhajt fel. – Általában a donor családja tudja, hogy kihez is kerül egy-egy szerv, de fordított esetben ritka.
- Igen – magabiztosan feleli.
- Rendben – nyitja fel a karton, és arca kiismerhetetlenné vált. Megköszörüli a torkát, felpillant ránk, majd vissza a papírra. – Nos, a kisgyermek neve, akinek a szívét kapta Rosie, Noah Styles. Sajnálom.
- Nem, az lehetetlen – kapkodja a levegőt Miranda, mire én szorosan körbeölelem.
- Mi, mi történt vele? – kérdezem még a maradék lelkierőmet összeszedve.
- Mr.Styles, kérem.
- Doktor úr, a nevelt fiamról van szó – kelek ki magamból egyből.
- Tudomásom szerint öngyilkosságot követett el, mert az édesapja súlyosan bántalmazta.
Miranda a földre rogy, én pedig letérdelve mellé szorosan magamhoz vonom, és magam is elsírom magam.

VÉGE

Sziasztok! 

Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastátok ezt a történetem! Tudom, váratlan, hirtelen, és mondhatni összecsapva lett vége, de már régen nem éreztem magaménak ezt a történetet, viszont félbehagyni sem szerettem volna, így hát ennyi telt tőlem. Sajnálom tényleg még egyszer! Xx

18 megjegyzés:

  1. Valahogy ereztem, hogy ez lesz! :(
    Istenem. Noah!
    Elsirtam magam! Meg mindig sirok! :'(
    Ugy sajnalom Mirandat es Harryt!:(
    Egy csodalatos tortenet irtal meg nekunk!♡! Imadom, mindent szavat! Egyszeruen hihetetlen, hogy igy irsz! 😊♡
    Egyik kedvenc blogom!♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy tetszett! Köszönöm, mindegyik megjegyzésed. Xx

      Törlés
  2. Szia:) Huuhh a rész nagyon jó lett, szomorú, boldog és nagyon jó:) az utolsó részeket mindig megkönnyeztem, vagy sírtam rajta, és most is sírtam. De fogalmam sincs mit írhatnék neked, nagyon-nagyon jól írsz! És azt hiszem ez volt az eddigi legrosszabb komim, de azért próbáltam írni:)
    Puszi Solya:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia:)
      Köszönöm, tényleg. Annyira jól esnek a kedves szavak! Az, hogy érzelmeket váltok ki belőled/belőletek, meg sem fordult fejemben. Puszi.xx

      Törlés
  3. Szia :)
    Sajnálom :( Szerettem ezt a történetet és sajnálom hogy így lett vége vagy hogy ilyen vége lett :(
    Puszi Kolett

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia (:
      Örülök, hogy szeretted. Xx

      Törlés
  4. Mi a f...??? Nem tudom,hogy most mit kellene tennem veled. Ez az történet áll kissé közelebb hozzám, mint a többi de.... Összetöröd az ilyen befejezésekkel a pici szíve, de nem tudom nem imádni azt amit írsz. Most utállak az ilyen befejezés miatt, de adok magamnak két napot, és egy nap alatt újra olvasom mert imádom <3
    Mindegy mit írsz, milyenfajta történet, Ha Harry, ha Luke a főszereplő, csak írj tovább. Ne hagyd abba!!
    És már alig várom, hogy elkezd az új blogodat... <3 :'(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igyekszem nem abbahagyni.:) Remélem, hogy sikerült megnyugodnod ;) :*

      Törlés
  5. NEEEM. EZZEL ÍGY NEM LEHET VÉGE :'( ISTENEM NEEEEM. Oké szóval elmondom úgy ahogy a normális emberek. Szóval egyszerűen imádtam a blogod! Minden rész fantasztikus volt! Annyira imádtam a kicsi Rosiet! És Noaht is, persze. Az egyik barátnőmnek küldtem a blogot, ő is imádta. Együtt vártuk az új részeket, Kiderült, hogy már csak az utolsót.... Én mondtam neki, hogy mi van ha Rosie Noah szívét kapja, de kicsit később leesett, hogy az lehetetlen hisz nem ehy veséről beszélünk hanem szívről. És mégis! Olyasmi befejezést vártam, hogy Noah betoppan az esküvőre nagyon idegesen, hogy őt mindenből kihagyták, de nem.... Megölte magát. És ez így annyira szomorú! De imádtam a blogod, fantasztikusan írsz, szóval várom a következőt! ❤❤❤❤❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm! A te gondolatmeneted sem lett volna olyan rossz, beavllom, ilyen lehetőség eszembe sem jutott. Mindnképpen egy meghökkentő véget szerettem volna ennek a blognak, bár én úgy érzem, hogy kissé összecsaptam, de örülök, hogy neked is ennyire elnyerte a tetszésedet. Xx

      Törlés
  6. Drága Alexa!

    Nem gondoltam volna, hogy ez lesz az utolsó rész. Amikor elolvastam kicsit szíven ütött, de akár, hogy is gyönyörűen lezártad a történetet. Imádtam. És megint megtörtént a, ami kevés embernek sikerül: megsirattál. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz a vége és még mindig nem fogtam, fel, hogy VÉGE. Harry annyira a szívembe lopta magát egy igazi herceg egy főnyeremény és olyan édes. Nagyon jól megformáztad a karakterét. És Miranda nagyon sajnálom Őt. megértem hisz meghalt a fia. reménykedtem benne, hogy valahonnan majd az ajtó mögül megjelenik, de nem. Meghal és mondhatjuk úgy is, hogy Rosieért. Legalább a kicsi túlélte.
    nagyon imádtam a történetet és ne is gondolj olyanra, hogy rossz a történet, mert nem csodás és ne is ellenkezz ezt már elmondtam egyszer. Gyönyörű befejezés egy csodás történetnek. Gratulálok te nő!

    Ezer meg ezer ölelés! ~Oriett

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Oriett!
      Örülök, ha ilyen véleményen vagy, és kicsit annak is, hogy érzelmet váltottam ki belőled. Köszönöm szépen, hálás vagyok.Xx

      Törlés
  7. Atyaég. :O :O váratlan fordulat..fantasztikus rész lett és sajnálom hogy vége. :( imádtam minden egyes rész❤én is Happy End-re számítottam de hát nem lehet mindig mindennek jó vége. :) sajnálom Noah-t és Mirandáékat is..:( borzalmas érzés lehet. :( Szo-szo csodálatosságos blogot írtál nekünk ismét. :) :* ❤
    Szóval imádtam én is a blogot❤és már alig várom az új történetedet❤❤ puszikaa :* :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, és örülök, hogy szívedbe lopta magát a történet. :) Xx

      Törlés
  8. Egyszerűen nem jutok szóhoz. Nem ilyen befejezésre számítottam, viszont ez a történet így kerek. Csodálatosan írsz. Mindig megleped az embereket valami újjal. A fantáziád pedig végeláthatatlan. Nem is értem miért blogokat írsz és miért nem könyveket (félreértés ne essék, örülök, hogy olvashatom az írásaidat). Neked a neves írok közt lenne a helyed.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, köszönöm, köszönöm!!!!
      Remélem, egyszer valóra válnak az álmamim, és a te kijelentésed is! :)) Xx

      Törlés
  9. Szia :)
    Sajnos csak most tudtam elolvasni az utóbbi pár részt de ami késik nem múlik.
    Sajnálom Noaht,de örülök Rosie gyógyulásának.Sajnálom,hogy vége történetnek de örülök,hogy olvashattam.Ezért van egy mondás ami a kedvenceim közé tartozik így szól "Ne sírj mert vége van örülj,hogy megtörtént".❤Imádom ahogy írsz ezért több blogodat is olvasom de ez szerintem nem meglepő mivel fantasztikusan írsz.c:
    Köszönöm,hogy megírtad és hogy olvashattam. :)
    Ölelés&Puszi
    Xx.Egy olvasód a sok közül ❤

    VálaszTörlés
  10. Szia! Most talaltam ra a blogra de ki is olvastam... :'oooooooooooo nem igaaaaaaz!!! De miert igy kellett befelyezni?? Miert nem lehetett happy end??? :'(((((((((((((((((((
    Oriasi ölelés: Betti

    VálaszTörlés