2015. január 1., csütörtök

24.rész°Új felfedezés

Miranda

Noah-t átöltöztettem, mire nyöszörögni kezdett, s szemeit nyitogatta. Ahogyan pizsamája már rajta volt, betakartam, s lefeküdtem mellé. Halkan dúdolni kezdtem kedvenc gyermekdalát, mire vissza is szenderült álmaiba. Puha arcocskájára nyomtam egy puszit, majd a televíziót bekapcsoltam, s nagyon minimálisa hangerőre állítottam. 
Halkan sétáltam ki a szobából, egyenesen át Harry hálórészlegére. Mosolyogva mértem végig az ágyon kényelembe helyezkedve elterülő férfit, aki a laptopjával ölében ütötte el az időt. Felpillantott rám, s mosolya azonnal megjelent ajkain. Becsuktam az ajtót, s a szekrényhez léptem, ahol pár ruhadarabom már helyet kapott. Keresgéltem egy kis ideig, mígnem melleim alatt át nem ölelt. Szorosan magához vont, nyakamba csókolt, s egyik kezével, államnál fogva maga felé fordította arcomat, ajkait pedig azonnal enyéim ellen nyomta. Elnevettem magam, amikor is éhesen kezdte el falni számat.
- Lassíts - fordultam felé, s még egy gyors puszit adtam neki. 
- Most már nem megy, kijátszottad a határaim - nyöszörgött nyakamba.
- Elengedsz? - kuncogtam kislányosan.
- Hova szeretnél menni? - simított végig arcomon.
- Zuhanyozni - feleltem egyszerűen.
- Csak, ha veled tarthatok - kacsintott rám kisfiúsan.
- És, ha nemet mondok? - incselkedtem vele, mire hirtelen felkapott.
Kisebb sikkantás szakad fel belőlem, majd nevetés, ám ez hamar heves csókba torkollott. Trikóm, amelyet nemrégiben vettem magamhoz, a földre hullt, ahogyan beletúrtam szabadon engedett göndör fürtjei közé. Egy kézzel tartott fenekem alatt, míg másikkal markolászni kezdte combomat, amely derekára fonódott. 
- Még mondhatsz nemet - döntötte homlokát enyémnek hangos zihálás közepette. 
- Ne hagyj gondolkodni - fogtam kezei közé arcát. 
Szekrény ajtajától elemelte a hátam, s az ágy felé lépkedett, míg végig nem fektetett rajta. Fölém magasodott, úgy, hogy súlyt nemigen helyezett rám. Tekintete egybefonódott enyémmel, ahogyan feltárta nekem csodásan ragyogó íriszeit. Ujjaimmal csípőjébe martam, míg másik kezemmel kisimítottam kósza tincseit csodásan karakteres arcából. Lassan lehajolt, s most egy sokkal visszafogottabb tempóban hívott mámorító csókba. Lábaim még mindig dereka köré voltak fonva, ezzel igazán közel tudtam tartani magamhoz. Csípőjénél megkerestem pólójának szegélyét, majd amint meglett, fokozatosan végigsimítva felsőtestén tüntettem el az anyagot. Haja még kócosabb lett, és már nevetni támadt kedvem, de ahogyan nyakam hajlatához érintette forró ajkait, minden mulatságos pillanat elszállt.
Érzéki, apró csókokkal halmozta el nyakam ívét lefelé, érintve kulcscsontomat, majd áttért másikra, miközben ujjai a fehér overallom pántját kezdték el lehúzni vállaimról. Mindvégig lehunyt pillákkal élveztem gyengédségét, azt, ahogyan ujjbegyei finoman érintették puha bőröm, azt, ahogyan ajkai tüzes csókokkal halmoztak el. Oldalamon végigsimítva húzta egyre lejjebb a fehér anyagot, amelyre én is rásegítve, kissé elemelkedtem az ágytakarótól, így már minden akadály nélkül szabadított meg a nyári ruhadarabomtól.
Amikor visszamászott fölém, egyik térdén megtámaszkodva fontam körém erős karjait, s emelt fel, amelyet nem egészen értettem, de következő cselekedete már mindent megmagyarázott. Egyik kezével felrántotta a takarót, és vissza is fektetett az ágyra, a hófehér lepedőre. Combjaim között minden nehézség nehézség nélkül térdelt. Ingét kigombolta viszonylag lassú tempóban, míg én tekintettemmel ittam az elém táruló látványt. Kidolgozott felsőtestébe vésett fekete mintáknak sohasem voltam a híve, de számára tökéletesen állt. Imádtam minden pillanatát a félmeztelenkedésének. Ám volt egy, amely már régóta izgatta fantáziámat. Jobb oldalt, bordasoránál kezdődött egy fekete - fehér minta, enyhe piros színnel megbolondítva. Teljes alkotást sohasem volt alkalmam még szemügyre venni, hiszen vége nadrágjának takarásában ért véget, V vonalát is érintve. Ujjaimmal szerettem volna bejárni a rajznak nyomát, vagy talán nyelvemmel is. Mocskos gondolatokat keltett bennem, amelyek a kelleténél sokkal jobban feltüzeltek.
- Merre jár szemed világa? - nyomott csókot államra.
- Úgy is tudod - piszkáltam tarkóján hosszú, enyhén göndör haját.
- Igen, valóban tudom - mosolya önelégülten volt csodálatos.
Közelebb hajolt, míg ajkaink egybe nem értek, s finom csókjával teljesen eszemet elködösítette. Fejem mellett támaszkodott, miközben végigsimított immáron fedetlen oldalamon, egészen combomig, amelyet felhúzott csípőjére. Ujjai továbbra is simogatták bőrömet, míg ajkait végighúzta arccsontomon keresztül fülemhez, ahol is pár édes puszi után, rekedtes hangján suttogott.
- Annyira puha - motyogta szinte már kábult állapotban bőrömbe.
Lábamat feljebb húztam derekára, kezeimmel pedig általam imádott hajába túrtam, ezzel magamhoz fordítva karakteres arcát, hogy egy igazán forró csókot válthassunk. Szint éhesen kaptam puha, enyhén duzzadt ajkai után, amelyek vágyaimat azonnal kicsit már csillapították is.
Teste már most forró volt, és kétségem sem volt afelől, hogy az enyém is hasonló hőmérsékleten éget már utána, a vágy után. Fürtjei közül kivezettem ujjaimat, végig hátán. Ahogyan bőrünk találkozott, ujjbegyeim alatt tökéletesen éreztem izmainak munkáját, ahogyan érintésem nyomán megmozdultak. Ajkunk még mindig szinkronban mozgott, de ez már régen nem volt elég. Úgy éreztem, hogy mielőbb tovább kell lépnünk, mielőtt mind a ketten vágyunk forróságában el nem égünk.
Nadrágja felett már megéreztem alsónadrágjának korcát, így még lejjebb igyekeztem fürge ujjakkal, s finoman előre húzva azokat kerestem meg övcsatját. Kicsit feljebb emelte csípőjét, így könnyedén tudtam ujjaimmal kitapogatni a bőr felületet, majd lassú mozdulattal bújtattam ki a fém tartóból, ami után a sliccéhez nyúltam. Ujjaim akaratlanul is hozzáértek már igen merev hím tagjához, amelynek következtében elszakadt tőlem. Homlokát enyémének döntötte, s zihálva, zöld, csillogó íriszeit feltárta előttem. Cipzárját lehúztam, mire tisztán hallhatóan felsóhajtott. Elmosolyodtam kicsit zavartam, mire egy puszit nyomott ajkaimra, mielőtt is felemelkedett, s megszabadította magát a nadrágjától. Már mind a ketten csak alsóneműben voltunk, ám tett arról, hogy ez a helyzet se álljon fenn oly sokáig.
Minden szemérmesség nélkül helyezte hosszú ujjait bokszerének korcához, majd belé akasztotta azokat, s könnyed mozdulattal már a bokája körül is terült el a fekete anyag. Alsó ajkamat beszívtam, ahogyan tekintetem végigpásztázta számomra tökéletes testét.
- Ennyire tetszik a látvány? - kérdezte már fölöttem elterpeszkedve, amire azonnal magamhoz is tértem. - Elhiheted Nyuszifül, hogy számomra is igen csodálatos látványt nyújtasz - suttogta mély hangján, míg ujjai hasamon siklottak le, az őrületbe kergetve ezzel engem.
Csipkés alsóneműm szegélyénél húzta végig ujját, amelyet könnyedén simított tovább, egyenesen a csipke tetejére, amin keresztül simította meg lüktető nőiességemet. Tekintetünk végig egybekapcsolódott, míg combjaimon lehúzta a fehér, apró anyagot, s könnyedén elengedve a földre hullott halkan.
Végig arcát néztem, miközben lábaimat derekára húzta, amelyet én minden készséggel tettem meg, s szorítottam még jobban magamhoz. Felnyögött, amikor is csípőink egybeértek. Szemhéjait egy másodperce lehunyta, mielőtt újra egybekapcsolódott volna tekintetünk. Féloldalas mosolyra húzta ajkait, megcsókolt érzékien, s mindeközben finoman ingerelni kezdett, ám ez is szinte pillanatok alatt el is telt, s fejemet hátra vetettem, amikor is odafigyelve rám, fokozatosan nyomult előre bennem, mígnem teljesen magamban nem érezhettem. Megállt. Lehajolva hozzám, államat puszikkal hintette be, mire visszahanyatlottam a fehér lepedőre, szemeimet feltárva előtte, aminek következtében már meg is pillanthattam smaragdjait. Boldogan mosolygott le rám, amelyet azonnal viszonoztam is. Orrom hegyén egy kisebb gesztusként, parányi puszit hagyott, mielőtt is visszahúzódott, majd újra előrenyomult szűk falaim között.
Felvett mind kettőnk számára tökéletes tempót, s csípőjét ismétlődő mozgásra késztetve, ajkaimat csókolva, édes simogatásaival kényeztetve hajszolt mind a kettőnket a gyönyör kapuja felé.

°°°°

Elpilledve, lassú lélegzettel pihentettem arcomat mellkasán, míg Harry az oldalán végigfutó ujjaimat - amelyek az új felfedezett területet simították végig -, nézte. Imádtam. Első látásra megszerettem a különös körítéssel ellátott sorokat, amelyeket egy csodás, kínai sárkánynak bőrére véstek. Elárulta, hogy saját szavait vésette magára, miután kikerült az intézet falai közül.
Csend uralta a helyiséget, míg mi gondolatainkba merülve élveztük a másik karjaiban lévő pillanatot. Harry, kezével ölelt, ajkaival pedig néha gyengéd puszival ajándékozott meg. Olykor lustán mosolyogtam fel rá, és azonnal viszonoztam is kedvességét.
Lejjebb csúszott, magával víve engem is, majd oldalára fordulva jobban magához vont, ajkon csókolt, majd halkan egy "jó éjszakát" elsuttogva lehunyta szemhéjait. Mellkasára nyomtam ajkaimat, ami után visszahúzódtam, és én is lehunyva szemhéjaimat álmaimba merültem.

3 megjegyzés:

  1. Kedves Alexa S.!

    Nem igazán szoktam nálad kommentelni, de az összes blogod olvasom/olvastam, kivétel nélkül. :)
    Minden blogodat ámulattal figyelek. Egyszerűen csodálom, hogy 4 blogodra minden héten ugyan abban az időpontban hozol új részt. Ráadásul a történeteid! Wow...bár, nekem lenne ennyi képzelő erőm. :) Bocsi, eltértem a résztől. Te jó ég, végre! :) Azt hittem sose történik meg ez kettőjük között. Annyira, kis husi volt Harry közben is meg a végén is. Imádtam. :) Kíváncsi leszek, mi fog velük történi. :) Várom a következő részt. Boldog Új Évet és az Új Esztendőben is ugyan ennyi fantasztikus blogot tőled! :D



    Chixi:)

    VálaszTörlés
  2. Végre ♥♥♥ már úgy vártam hogy legyen közöttük valami ;) nagxon jól írsz :) és nagyonnagyon várom az új részt :) ♥♥♥

    VálaszTörlés
  3. Szia:)
    Már nagyon régóta olvasom a blogot és elképesztő ahogyan írsz. Bele élem magam az egész történetbe, mintha velem történne ez.
    Nagyon aranyos, hogy bele raktál egy kisgyereket a történetbe, úgy írod azokat a jelenetek amikor Noah ott van, mintha lenne egy gyereked és azokat a dolgokat írod le amiket vele csinálsz.
    Valami eszméletlen, ahogyan bánsz a szavakkal, egyszerűen a példaképem vagy, ha az írásról van szó.
    Nagyon blogot olvasok amibe a(z) 1D tagok valamely szereplői benne vannak. Sablontól kezdve maffiás, kitalált stb. De a tiéd kitűnik a sorból. Minden nap megnézem, hogy hoztál-e új részt.
    Egyszerűen jó olvasni amit írsz. Lehetnél író is aki könyveket ad ki. Szerintem sokan vennék a történeteidet:)
    Megszeretném köszönni, hogy írod nekünk a részeket:) Nagyon tehetséges vagy:)<3

    U.i.: Sajnálom, hogy regényt írtam<3
    Még egyszer köszönöm, hogy írod ezt a történetet:) <3

    ~KGM<3

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.